Gyöngyösoroszi a már a
középkortól egészen 1985-ig fontos bányászati központ volt a területen
lezajlott epitermás polimetallikus ércesedési folyamatoknak köszönhetően. A
bányászati tevékenység következtében keletkezett meddőanyag döntően
szulfidásványokból épült fel, melyek felszíni oxidációja során kén szabadul
fel. A kén csapadékvízzel keveredve kénsavat alkot, és az így lecsökkent ph hatására
a meddőből toxikus nehézfémek mobilizálódhatnak, így elterjedve a természetes
vizekben és a talajban.
Az Országos Érc- és Ásványbányák Gyöngyösorosziban
található bányaüzemének környezeti állapotfelmérésére, a tárolásra használt
objektumok felmérésére, a kárfelszámolás megvalósítási tanulmányának
elkészítésére és a kármentesítésre a KTM adott megbízást.
A felmérés során több helyen a
területre jellemző magas háttérkoncentrációt is meghaladó nehézfém-szennyezést
sikerült kimutatni. A kármenteskor az
altáró bejáratánál felszínre kerülő napi 2000 m3
nehézfém-szennyezett bányavíz egy betonárokban egy vízkezelőműhöz lett
elvezetve, ahol mészhidrát adagolásával volt kezelve. A magasabb ph hatására
kiváló csapadék ülepítőkazettákban került elhelyezésre. Az ülepedés után a tisztított
víz egy túlfolyón keresztül Toka-patakba lett elvezetve, a visszamaradó iszap
pedig egy veszélyeshulladék-tárolóba került átszivattyúzásra.
Ez a vízkezelési technológia
elegendőnek bizonyult, azonban a záportározó és az ülepítőkazetták gátjai is
szivárogtak, ezért a felmérések eredményeként a megfogalmazott fő cél ezután a
gátak megerősítésére, felújítására irányult, így a szennyezőanyag szivárgás
megszüntetésével a szennyező források felszámolása is sikeres volt.